Tanítási filozófiám
Tanárszakos hallgatóként fontos, hogy a képzés során a
különböző tanítási- és tanulásielméletek ismeretében kialakítson a leendő
pedagógus egy tanítási filozófiát. Szerencsésnek mondhatom magam mivel
rendelkezem valamilyen szintű tanítási tapasztalattal, így a gyakorlatnak köszönhetően
valóban kezd kialakulni az a tanítási filozófia, amit későbbi pályám során
szeretnék képviselni.
Pszichológiai tanulmányaim során négy különböző tanítási- és
tanulásielmélettel találkoztam. Ezen elméletek a behaviorista, a kognitivista, a konstruktivista és a konnektivista. Leendő tanárként úgy gondolom, hogy ugyanolyan hiba kizárólag egy elméletre
hagyatkozni, mint egy elméletet teljesen elvetni. Véleményem szerint az
elméletek együttes jelenléte képes lehet meghozni a kívánt eredményeket.
Először szeretném röviden összefoglalni az elméleteket, majd a fogalmak ismertetése után leírni saját tanítási filozófiám.
A behaviorista szemlélet az inger-válasz reakción alapuló módszer. Ezt a módszert használja a legtöbb tanár, illetve szülő, amikor egy adott feladathoz vagy annak elvégzéséhez egy következményt rendelünk. Például: "Aki rendesen viselkedik az órán az jutalmat kap az óra végén" vagy "Minden plusz feladat plusz pontot jelent a témazáróban".
A kognitivista szemlélet az emberi elmét a számítógép működésével hasonlítja, a tanulási folyamat során pedig előzetes tudást köt az átadandó tananyaghoz. Például: óra eleji ismétlő kérdések, tesztek.
A konstruktivista szemlélet során a tanuló valós élethelyzetben alkalmazza az adott tudást. Például: nyelvi óra keretei között megrendezett vita, amely fejleszti a tanuló nyelvi, kommunikációs és vita készségeit, illetve új ismeretekkel is gyarapodhat a vita témáját illetően.
A konnektivista szemlélet a hálózat alapú oktatást jelenti. Ezen szemlélet alkalmazásakor különböző linkek és internetes weboldalak ismertetése, ami kapcsolódik a témához. Úgy gondolom, hogy a 21. században ez a fő irányvonal, mert itt a tanuló és tanár közösen bontják ki a témát és elragaszkodik a hagyományos frontális oktatás szerepkörétől.
Úgy gondolom a 21. században a tanároknak ötvözni kell a különböző tanításelméleteket, illetve az IKT eszközöket a tanóra keretei között. A digitális eszközöket integrálni kell az oktatásba, azonban csak olyan mértékig, amíg ennek tényleges van haszna. Véleményem szerint egy digitális eszköz, egy technológiai újítás remek eszköz lehet, de cél a tudás közvetítés. Óráim során szeretném alkalmazni az internet és a különböző alkalmazások nyújtotta lehetőségeket például különböző online kvízek, oldalak (Kahoot, Quizlet, Mentimeter, Redmenta, Tankocka) és helyben szerkeszthető dokumentumok (Padlet) létrehozásával. Fontosnak tartom az online platformok ismeretét, így például az otthoni nyelvtanulás is megkönnyíthető, azonban szerintem tanárként arra kell törekedni, hogy ne célként, hanem eszközként használjunk digitális technikát.
Az értékelés szempontjából inkább állok a formatív (fejlesztő) értékelés mellett, a szummatív (minősítő) értékeléssel szemben. Úgy gondolom a diák fejlődése szempontjából sokkal fontosabb a rendszeres visszajelzés, a pozitív megerősítés, mint a tudásszint minősítése. Természetesen a szummatív értékelésnek is megvan a helye a tanév során főleg a kerettantervi követelmények tükrében. Azonban úgy gondolom, hogy a tanárnak szüksége van némi rugalmasságra a fejlődés érdekében, és a legtöbb esetben a szummatív értékelés meghozhatja gyümölcsét.
Összegezve úgy gondolom, hogy fontos, hogy a tanulók fejlődése érdekében a lehető legjobb módszereket és eszközöket alkalmazva állítsuk össze az óráinkat. A tanár hozzáállása és gondolkodás módja sokat tehet hozzá vagy vehet el az óra értékéből. Épp ezért tartom fontosnak és elkerülhetetlennek, hogy tanárként lépést tartson az ember az aktuális trendekkel és fejlesztésekkel, valamint az új digitális technológiának gyakorlatba ültetésével. Véleményem szerint a tervezés közben a legfontosabb, hogy sose felejtsük el, hogy a tanári pálya márpedig menő.
Felhasznált irodalom:
Behaviorizmus, kognitivizmus, konstruktivizmus: tanuláselméletek az oktatástervezésben.
Tanuláselméletek és tanításitanulási stratégiák
Behaviorizmus
A hálózatalapú tanulásról
A tanári pálya márpedig menő
Értékelés
Megjegyzések
Megjegyzés küldése